C8H10N4O2 becsületes polgári nevén 1,3,7-trimetil-xantin. Nagy valószínűséggel, Ön is a világ lakosságának ahhoz a 80 százalékához tartozik, akik rendszeresen fogyasztják, élénkítő hatása miatt kedvelik, csak nem így, hanem koffein néven ismerik.
Hoppá, a koffein nem egyenlő a kávéval
Igaz, a kávé a legelső, ami eszünkbe jut, ha a koffein szót halljuk és ez nem is véletlen, hiszen a kávé, a világ egyik legrégebbi itala. Fogyasztását valószínűleg egy Káldi nevű kecskepásztornak köszönhetjük, aki Krisztus előtt 300 körül fedezte fel, annak élénkítő hatását. A kávénak a legismertebb összetevője a koffein, de emellett tartalmaz számos más vegyületet is, amelyek között vannak hasznosak és találunk olyat is, amelynek hatása vitatott. Ezek a vegyületek jelen lehetnek a kávéból kinyert koffeinben is, tehát a természetes koffein ilyen értelemben nem nevezhető „tisztának”.
Tehát a tiszta koffein
A koffein egy stimuláns, amely teljesen tiszta formában keserű, fehér, kristályos por. Magvakból, levelekből, valamint bogyókból kinyert természetes és kémia folyamattal előállított szintetikus formában is fogyasztható. Kémiailag nincs különbség a természetes és a szintetikus koffein között.
Egy energiaitalnak magas a (tiszta) koffeintartalma, mert így tudja biztosítani, az elvárt éberséget. Egy doboz energiaital koffeintartalma kb. 1 csésze presszókávéval egyenlő. A
„valódi” energiaitalok mellett azonban megjelentek a „kiherélt” változatok is, azok, amelyek az alacsony koffeintartalmuk miatt nem „működnek”, nem adnak éberséget.
Energiaitalban és kávéban van a legtöbb koffein,
de kisebb mennyiségben számos más élelmiszerben, (csoki, kakaó,.) italban (tea, kóla,.) vagy étrend kiegészítőben is megtalálható, amelyekben szintén ugyanazt a pozitív hatást nyújtja.
A koffein segít az öregedési memóriazavar, vagy az Alzheimer-kór elkerülésében
David Blum, a Lille-i Egyetem professzora és Anne-Laurence Boutillier, a Strasbourgi Egyetem kutatója, a napokban publikálták szintetikus koffein kutatásuk eredményét. Az elismert kutatók számos vizsgálatot végeztek és arra a következtetésre jutottak, hogy a rendszeres koffeinbevitel nem csak éberséget biztosít, hanem javítja a memóriáért felelős agyterület működését, elősegíti az agyi anyagcser folyamatokat, amivel segít az öregedési memóriazavar, vagy az Alzheimer-kór elkerülésében.
Ezt erősítette meg Gray Arendash, a floridai egyetem kutatója is, aki szerint felnőtt emberek esetében 500 milligramm napi koffein mennyiség (kb. 6 doboz energiaital vagy 6 csésze presszókávé) lenne az a mennyiség, amely nem csupán megakadályozza a memóriazavar kialakulását, hanem hatékonyan kezeli is a betegséget.
Mennyi koffeint igyunk naponta
Az aggálymentes koffein fogyasztással kapcsolatban az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) végezte el a világ legnagyobb kutatását, 66.531 emberen. A kutatás megállapította, hogy egy egészséges felnőtt biztonsággal fogyaszthat, napi összes forrásból származó, 400 mg- ot nem meghaladó koffein mennyiséget – azaz naponta például 5 doboz energiaitalt