Koffein

A koffein, egy stabil alkaloida, melyet különböző formában több mint kétezer éve fogyaszt az emberiség. Több rokon metilxantin-származék egyike, amely megtalálható különböző növényekben, és azok részeiben, így például a kávé- és kakaóbabban, a tealevelekben, a guarana bogyójában és a kóladióban, valamint számos élelmiszerben, így például süteményekben, jégkrémekben, gumicukorban és kólában, valamint fogyasztási célú és sportteljesítmény-növelő étrend-kiegészítőkben. A koffein a véráramba jutva, a vérereket összehúzza és többek között az úgynevezett adenozin természetes biológiai hatását is befolyásolja. Az adenozin az élő sejtek egyik hírvivő molekulája, amely jelzi a fáradtságot, álmosságot és az ébrenlét, valamint az alvás szabályozásában tölt be fontos szerepet. A koffein az adenozin hatását blokkolja, ezért érezhetjük ébernek magunkat koffein elfogyasztása után. Tehát fontos, hogy nem magát a fáradtság okát szünteti meg, hanem az érzetét, időlegesen.

Az Európai Bizottság felkérése alapján az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) Diétás Termékek, Táplálkozás és Allergiák Tudományos Testülete (NDA) meghatározta az összes forrásból származó napi koffeinfogyasztás olyan mértékét, amely az egyes személyekre, valamint a személyek meghatározott célcsoportjára vonatkozóan nem támaszt egészségre ártalmas hatások miatt aggályt. Eszerint a leghitelesebbnek mondható szakvélemény szerint https://www.efsa.europa.eu/sites/default/files/consultation/150115.pdf) a 200 mg-nál nem nagyobb egyszeri koffeinadag nem idéz elő klinikailag lényeges változásokat a vérnyomásban, a szívizom véráramában, a vízháztartásban vagy a testhőmérsékletben és nem csökkenti az érzékelt erőkifejtést a testmozgás során. Az összes forrásból származó, 400 mg-ot nem meghaladó napi koffeinfogyasztás nem támaszt aggályt a felnőtt népességben, egy egészséges felnőtt tehát naponta 400mg koffeint aggálymentesen elfogyaszthat – azaz naponta megihat például 5 doboz valódi energiaitalt.